A kamarakiállítás képkereteinek kék paszpartujához öltözött az író, és Ocskay Zoltán a moderátor (modern) is, hivatalosan kérdező, a József Attila Klubban rendezett könyvbemutatón. Még a buborékos ásványvíz címkéjének színe is passzolt az ingekhez és az író szeme színéhez, ezzel tehát minden együtt volt egy kellemes estéhez.

Kellett hozzá persze Jolsvai András, meg a könyv. A tizenkettedik. Monsieur L. A címben is feltűnik egy rejtélyes szám. Azaz betű, de ez első ránézésre nem egyértelmű, az olvasó már a keményfedélen kezdhet gondolkodni. (Fekszik, az olvasó a kemény fedélen és gondolkodik, ha másra tippeltek volna)

És kellett hozzá az író Jolsvai András, aki egy különleges kort átlépvén, leírta és megosztotta történetei, vidámat és szomorút, kedveset, és elgondolkodtatót, realistát, romantikust, naturalistát, hangsúlyozva, hogy alaptörténetek valóságosak, de azt írói fantázia is derekasan dolgozott a végeredményen. A gyerekkor, Ujpest (nem helyesírási hiba, Jolsvai ragaszkodik a rövid változathoz), szerelmek, gondolatok, minden ami a rejtélyes L. vonzáskörzetében történhet. 

Szokásos iróniája – akik ismerik tudják miről beszélek, akik nem azok tessenek megszokni, és elkezdeni olvasni - borús gondolatok ellen alkalmas. 

Szöveg és fotó: Massányi Kinga

Egyszer volt, egyszer amper,
volt egyszer egy gombház,
abban egy gombgyár,
ahol naponta sokezer gomb született.

Sokan már gyerekkorukban rabszolgasorba kerültek közülük, nagy vagy kétes múltú multik varrták fel őket fülüknél fogva, ahonnan aztán bánatosan leláncolt Prométheuszként szemlélték a világot, csak éppen a vakbélüket nem vájták a hollók, de nem azért mert nem volt vakbélük, volt bizony, de az csak egy gombostűfejnyi volt és azt a hollók nem találták meg.
Volt amelyik bánatában öngyilkos lett, addig fészkelődött a helyén, míg egy óvatos pillanatban le nem szakadt. Elgurult, aztán szomorkodott valahol az utcán, szorgos kezek összeseperték, és kiöntötték a kukába, onnan mehetett a szemétdombra, majd a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozók telephelyére. Ott aztán egybepréselték műanyag flakonokkal, mosószeres zacskókkal, tejesüveggel és minden hulladékkal amit szelektíven gyűjtöttek az ökotudatos polgárok.
(A demokrata befőttesüvegek, mikor lesújtott rájuk a préselőgép, ezt kiabálták halálukban:
- Jobb ma egy gomb mint holnap egy narancs - és kilehelték négy-, illetve hatkörmös fedelüket. Ez a mondás aztán belekerült a gombkönyvekbe és hosszú évekig citálták.)

De most nem akarunk ilyen szomorú dolgokkal foglalkozni, ez már a ködös múlt, most jólét van, boldogság, cukkerság, édi-bédi kisgombok születnek.
És hát akkoriban se jutott mindenkinek gombrossz sors.
A Gombdinasztia például szerencsés csillagzat alatt született.
Hosszú időkre visszavezethető családfájukban megtalálhatóak voltak grombok, (a grófi gombokat hívták így) gombkötő iparosok, gombkereskedők, gombtervezők, gombagyűjtők és egyszerű szántó és gombvetők is is voltak a felmenők ágain.

Történetünk egy időből kiszakított időintervallumban játszódik, az alábbi főszereplőkkel:

Gombmama – Gróf Gomb Henriett,
Gombpapa – Gombházy Gomb Henrik,
Gombhajnalka,
Gombnapsugár,
és a kicsi Gombalázs,
a családhoz tartozott még Luigi a gombszemű macska.

- Hej, Gombasszony, fel kellene újítani a gombvárat, hogy méltóképpen vigyük tovább a hírnevet. Mit gondolsz erről?

- Pont most, amikor Gombalázskának gombásodik a lába, Napsugárka bukásra áll gombirodalomból, csak Hajnalka kel fel, minden hajnalban, h gombás tojást süssön? Henrik, nem kellene a gyerekek körmére nézni, h ne egész nap gombozzanak, hanem valami hasznossal is eltöltsék szabad meg a mi időnket?

- Asszonyság, nekem itt a gombunalom, Balázska legalább egész nap nyomogatja a számítógépén a gombokat. Van remény, h az ősi fészek ne maradjon üresen. De a két lány, őket ki kellene taníttatnunk.

- Micsoda reform gondolatok ezek Henrik, olvasod a Kozmopolitant?

- Igen, a gomblájn változatot.

- Nahát, én azt hittem egy digitális analfabétával élek.

- Látod Henriett, minden gomb ha ló a vége. Most meg is haragudtam Reád ezért. Hogy levezessem a feszültségemet, elmegyek gombra vadászni, azt mondják a szomszéd birtokon kilőttek pár alumíniumgombot!

- Add ide a falon lógó puskát, ma már úgyse olvasunk Csehovot!

- szünet-